TÖRTÉNET

994 augusztusában elrendelték a ’70-es évek végén mintegy 11 milliárd forintos beruházásként létrejött bélapátfalvi cementgyár privatizációját. A BÉCEM Rt. tulajdonosává a svájci Holcim Ltd. – korábban Holderbank –, a német Heidelberg Cement Group, a Schwenk Zementwerke vált. A korábban mintegy 1100 embert foglalkoztató üzemben még a leépítés utolsó fázisában is kb. 300 fő dolgozott. Az utcára került emberek tovább növelték a Heves megyei település egyébként is magas munkanélküliségét. A település a gyárbezárás következtében elveszítette éves költségvetésének 15-20 százalékát, hiszen a gyár korábban évi 50 millió forint iparűzési adót fizetett.

A svájci és német tulajdonba került gyár bezárását követően Horváth László fideszes országgyűlési képviselő folytatott kemény harcot annak érdekében, hogy a dolgozókat és az önkormányzatot sújtó drámai helyzet mihamarabb megoldódjon. Végül a multinacionális vállalatok tulajdonosai és vezetői úgy döntöttek, hogy 1,5 milliárd forint készpénzt bocsátanak adományként egy gazdasági felzárkóztatást megcélzó közhasznú társaság rendelkezésére, valamint ingyen és tehermentesen átadják az egykori gyártelep teljes ingatlanvagyonát és infrastruktúráját. A Bélkő Területfejlesztési Közhasznú Társaság 2001. december 13-án alakult a BÉCEM Rt. tulajdonosai, valamint a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. szerepvállalásával.

A Bélkő Területfejlesztési Közhasznú Társaság 2001. decemberében alakult. Tulajdonosa kezdetben 50%-ban a Bécem Rt., 50%-ban pedig a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. volt, majd a tulajdonosi szerkezet átalakulása után a kistérség 8 önkormányzata lépett tulajdonosi pozícióba. A kht. tehát jelenleg 100%-os önkormányzati tulajdonban van. A felszámolt gyárat működtető Bécem Rt. német és svájci tulajdonosai a megalakuláskor pénzadománnyal támogatták a régió felzárkózását, emellett átadták a kht.-nak a cementgyár teljes ingatlanvagyonát is.

Felmerül a kérdés, hogy honnan kapta a Kht. a nevét, mi is tulajdonképpen a BÉLKŐ?

A Bélkő az Északmagyarországi-középhegységben található Bükk hegység 786 méter magas csúcsa, a település szimbóluma. A Bél-kő anyaga középső triászi fehér mészkő. A festői szépségű mészkőorom völgyében fekszik Bélapátfalva, mely nevének egyik tagját XII. századbeli kun származású főúrtól Béltől kapta, akinek nemzetsége igen gyorsan terebélyesedett. A Bél nemzetség nevét három település is viseli e tájon: Felbél (a mai Bükkszentmárton), Középbél (a mai Bélapátfalva), Albél (a mai Mónosbél) elődje volt. Bélapátfalva navét az oklevelek a XIII. században Bel, Beel, Beyle alakban, 1330-ban „villa abbatis”, 1415-ben pedig Apátfalva alakban őrizték meg.